Veled maradok!

Miért olyan nehéz magunk mellett tartani a másikat, akár egy életen át?Miért tűnik úgy, hogy az örök szerelem csak illúzió? Mi a fő megtartóerő egy kapcsolatban? Egyáltalán: miért mutatjuk magunkat másnak, ésmiért fogadjuk el, hogy a másik is ezt teszi? Ezeket a kérdéseket boncolgatja DR. BELSŐ NÓRA pszichiáter, az Utakegymástól és az Utak egymáshoz című kötetek szerzője. Mint írja, azegymás mellett élést könnyedén el lehet játszani, de valóban magunkmellett tartani egy társat már életfeladat. És mint ilyen, komolyodafigyelést, gondozást és tudatosságot kíván. Két ember testi-lelki kapcsolata az idők folyamán változik, de a lényegemindig ugyanaz marad: mi ketten egy pár vagyunk, és szeretjük egymást. Aszerző szerint a másik birtoklása és a maradás kikényszerítése helyettérdemes arra törekedni, hogy az elvárások helyett a kapcsolatban megéltöröm és élmény legyen a fő összetartó erő.Le kell mondanunk a hibátlanság eszményéről, a görcsös akarásról, ataktikázásáról, és el kell fogadnunk, hogy a mindennapokhoz a csalódásés a fájdalom éppúgy hozzátartozik, mint a szeretet vagy a szenvedély.Nos, igen, egy hosszú távú kapcsolatot megtartani komoly munka, sokakszerint mégis megéri.