Bosszú

Isten látja a lelkemet, nem akartam én bántani senkit. Csak feleségakartam lenni és anya.Egy olyan nő, akit szeretnek , és aki cserébeszerethet. Arra vágytam, hogy a testem ne egy használati tárgy legyen,hanem állandó menedék az imádott férfi számára. Gyerekzsivajtól hangosszép otthonról álmodoztam az unalmas egyetemi előadások alatt, és akkoris, amikor pénzért játszottam meg a kéjt.Ő volt a hibás. Becsapott, használt, megalázott. Engem, aki úgyszerette, mint talán senki más. Beleőrültem a fájdalomba, amikorfelismertem az ócska játékát. És egy számomra is ismeretlen énem hoztaelő. Misztikus erőt éreztem magamban, mintha megszállt volna a gonosz,aki folyamatosan azt suttogta a fülembe, hogy álljak végre bosszút.Magamért, és azokért a nőkért, akiknek az érzéseit a férfiak semmibeveszik. Ha ismernél, talán nem is gondolnád, hogy a fegyelmezettmozdulatok, a kimért, kedves mosoly mögött ki lakozik. Csak a szemem, azárulkodik. Ha sokáig nézem magam a tükörben, akkor a pupillám kitágul,és megjelennek benne titkos múltam képei. Még soha senkinek nem meséltemróla, mert félek, ha újra átélem a történteket, akkor visszaváltozomazzá a kegyetlen nővé, aki tönkretette egy tökéletesnek tűnő családéletét. De muszáj elmesélnem, hogy megértsd, a bűnös egyben az áldozatis.